A hőszigetelés kiválasztásakor nemcsak az anyag vastagsága és hővezetési tényezője számít. Egyes helyeken – például teraszokon, lapostetőkön vagy padlásokon – a szigetelésnek fizikai terhelést is el kell viselnie. Ilyenkor van szükség a lépésálló szigetelőanyagokra, amelyek szerkezetükben és sűrűségükben is eltérnek a homlokzati vagy beltéri változatoktól.
Mi az a lépésálló szigetelés?
A lépésálló szigetelés olyan hőszigetelő anyag, amely mechanikai terhelést is bír: elviseli, ha valaki jár rajta, vagy ha fölé burkolat, aljzat, esetleg gépészeti elem kerül.
Leggyakrabban XPS (extrudált polisztirol) vagy nagy sűrűségű EPS (expandált polisztirol) formájában alkalmazzák.
A különbség a két anyag között:
-
Az XPS zárt cellaszerkezetű, vízlepergető, így tökéletes kültéri, nedves környezetbe.
-
Az EPS lépésálló változata (például EPS 100 vagy EPS 150) szilárdabb, mint a homlokzati típus, de kevésbé vízálló. Inkább beltérben vagy fedett helyen érdemes alkalmazni.
Mikor kell lépésálló szigetelést használni?
1. Lapostetők és teraszok alatt
Ezeken a felületeken a szigetelés nemcsak hőt tart bent, hanem a járófelületet is alátámasztja.
A víz elleni védelem és a teherbírás itt alapkövetelmény, ezért XPS a leggyakoribb választás.
Rendszerint vízszigetelésre vagy aljzatbeton alá kerül, és felette járólap, burkolat vagy kavicsréteg kap helyet.
2. Padlókban és garázsokban
Ahol a szigetelés közvetlenül a padló alatt fekszik, ott is szükség van lépésálló anyagra.
A normál homlokzati EPS ugyanis a terheléstől idővel összenyomódhat, ami repedéseket és hőhidakat eredményez.
Padlókhoz általában EPS 100 vagy EPS 150 típusokat használnak, attól függően, mekkora terhelés várható (családi ház, műhely, garázs stb.).
3. Padlásfödémnél, járható felületeken
Ha a padlásra rendszeresen feljársz, tárolsz vagy dolgozol, akkor nem elég a sima hőszigetelő lemez.
A felső rétegnek el kell bírnia a súlyt, ezért lépésálló lapot vagy kemény XPS-t érdemes választani, akár deszkaborítással kombinálva.
Mekkora terhelést bírnak az anyagok?
A lépésálló szigetelőanyagok nyomószilárdság alapján különböznek egymástól, amit kilopascalban (kPa) adnak meg.
-
EPS 80: kb. 80 kPa – alacsony terhelésre (pl. fűtött aljzat, de nem járófelület).
-
EPS 100: kb. 100 kPa – általános padlószigetelés családi házakban.
-
EPS 150: kb. 150 kPa – garázs, műhely, nagyobb igénybevétel.
-
XPS 300: kb. 300 kPa – extrém terhelésre, például lapostetők, teraszok, ipari padlók.
Ezek az értékek azt mutatják meg, mekkora terhelést képes az anyag összenyomódás nélkül elviselni.
Mit okoz, ha nem lépésálló anyagot használsz?
Ha gyengébb anyagot teszel oda, ahol teherbíró réteg kellene, az alábbi hibák jelentkezhetnek:
-
Meghajló vagy repedező burkolat a padlón.
-
Hőhidak és hézagok az anyag összenyomódása miatt.
-
Tönkremenő vízszigetelés a teraszokon.
-
Gyengülő hőhatás és energia-veszteség.
Ezek javítása utólag sokkal költségesebb, mint elsőre a megfelelő anyagot választani.
Összegzés
A lépésálló szigetelés nem mindenhol kötelező, de ahol a felületet járják, terhelik vagy burkolják, ott nélkülözhetetlen.
A jó választás alapja mindig az, hogy mekkora fizikai igénybevétel várható – és az, hogy a szigetelés megfelelő alátámasztást, vízvédelmet és stabilitást kapjon.
Ha jól választasz, a szigetelés évtizedekig tartós marad, és nem csak a hőt, hanem a terhelést is gond nélkül viseli.