Mi az a hőhíd?
Egyszerűen fogalmazva a hőhíd az terület, amelyen át gyorsabban szökik el a meleg levegő, mint a fal egyéb területein. Ahol hőhíd van a falban, ott érezhetően hidegebb, mint máshol.
Miért gond, ha hőhíd keletkezik?
A hőhídon mi ugyan nem mehetünk át, a meleg viszont annál inkább. Nem csak a hőszigetelési képesség csökkent a hőhídnál, hanem ebből adódik a penészedés is a falon. A hőhíd területe ugyanis hűvösebb, erre a pára könnyen kicsapódik, és a nedves területen kialakul a penész. Ez ártalmas az egészségre, a falszerkezetre is roncsoló hatással van.
Több oka is lehet a hőhíd kialakulásának.
Hőszigetelt fal esetén a polisztirol lemezek nincsenek pontosan illesztve. Az illesztéseknél minimális rés mindenképp van, ezért legcélszerűbb a szigetelés vastagságot két rétegben feltenni, és a lapokat kötésben helyezni fel egymásra. Ezzel minimalizálható az ilyenfajta kivitelezésből származó hőhíd keletkezés.
Vannak olyan hőhidak, amelyek keletkezését nem lehet elkerülni.
Az épület geometriájából adódó hőhidak elkerülhetetlenek. Ilyen geometriai hőhíd alakul ki az épület sarkainál. Minél vastagabb a fal, annál nagyobb az érzékelt geometriai hőhíd. Az épületek sarkainál ugyanis a belső oldali hőfelvevő felület sokkal kisebb, mint a külső oldali hőleadó felület. Ezért a sarkaknál sokkal gyorsabban halad keresztül a hő, mint az egyenes falnál. A válaszfalak becsatlakozásánál is ugyan ez a helyzet.
Van hőhíd, ami anyagváltásból, az egymás mellé helyezett anyagok eltérő hőátadási képességéből adódik. Pl. az ablakok, ajtók beépítése ilyen. Ez ellen kiegészítő hőszigeteléssel lehet védekezni.
Hőhíd alakul még ki akkor, ha a falazáshoz használt üreges téglához nem hőszigetelő falazó habarcsot használnak. Hibás döntés a törött téglákat is beépíteni, és ha a habarcs túl híg, befolyik az üreges tégla réseibe, akkor annak a hőszigetelő képességét rontja le, és így is kialakulhat a hőhíd.
A hőhidak megszüntetése, elkerülése tehát nemcsak gazdasági, hanem egészségvédelmi kérdés is családi házában.