Sütiket (cookie) használunk, hogy megkönnyítsük webáruházunk használatát az idelátogatóknak. Az „OK” gombra kattintva elfogadja a preferenciális, statisztikai és marketing sütik használatát számunkra és partnereink számára. A weboldal működőképességének fenntartása érdekében funkcionális sütiket is használunk. A sütikel kapcsolatos részletes információkért és beállításokért kérjük, kattints ide!

A padlófűtés története az ókorból

2023.12.28.

A padlófűtés története az ókorból

Az ókori nagyobb épületekben, de a középkori kolostorokban is alkalmazták már a padlófűtést.

Hypocaustum

Az ókori nagyobb épületekben, de a középkori kolostorokban is alkalmazták már a padlófűtést.

A római padlófűtést hypocaustumnak hívták, C. Sergius Orata római lovag találta fel a Kr. e. 1. században.

Magyarországon például a Margit-szigeten a domonkos rendi apácakolostorban találták meg a nyomait. Ez a módszer nem egészen azonos azzal, amit a római kori épületeknél használtak. Itt padlófűtésében egy kis téglával kibélelt fűtőkamrában tüzeltek, aminek teteje egy soklyukú kőlappal volt lefedve. A fa égetésekor a lyukak le voltak zárva, majd mikor szénné égett a kamrában lévő fa, szabaddá téve őket kellemes meleg áramlott a refektórium vendégei számára. Nagyobb méretben oszlopokra épített padló alatt vezeték ki a füstöt.

Az ókori római hypocaustum működése

Ez a rendszer is meleg levegővel dolgozott, de itt áramoltatták, szellőztették azt. Három részből állt.

Volt egy fűtőház (praefurnium), egy különálló általában süllyesztett épület, ahol a hőtermelés zajlott, égetéssel. Épületenként egy, legfeljebb kettő praefurnium volt.

Második rész az oszlopokra épített padló, ez alá került a meleg levegő. Az oszlopok kőből, vagy téglából voltak. A padló alatti hővezető légtér (suspensura) annál nagyobb volt, minél nagyobb belső teret kellett fűteni. A magasságuk a 1,5 és 4 láb (80-120 cm) közé esett. A járó felület kőlapokból, márvány mozaikból épült fel. Nem minden esetben volt a teljes padló alatt légtér. Kisebb helyiségeknél, lakóházaknál csak kisebb-nagyobb kiterjedésű ún. csatornák húzódtak a padló alatt.

A rendszer harmadik része tulajdonképpen a szellőztető rendzser volt, ahol a már hőjét vesztett levegő távozni tudott (tabulatio). Ezek a szellőztetők a fal és a padló találkozásánál voltak felvezetve egészen az ereszig. Üreges, hasáb alakú téglák szolgálták ezt a célt.

A Római Birodalomban ezt a fűtési rendszert használták a fürdőházak fűtésére is. Két nap alatt fűtötték fel a kívánt hőmérsékletre a teret, de addigra a padló olyan forró volt, hogy a vendégeknek speciális lábbelit kellett viselni, hogy meg ne égjen a lábuk.

A hypocaustumos fűtési rendszerrel az egész befűtendő légtérben 22–25°C-ot tudtak egyenletesen biztosítani éjjel-nappal. 

Forrás: http://w3.enternet.hu/jmayer/Egyeb/egyeb2.html

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Hypocaustum

Fotó forrása: Hypocaustum, Wikipédia

Y2Q4Mj