Annak érdekében, hogy megkönnyítsük látogatóinknak a webáruház használatát, oldalunk cookie-kat használ. Weboldalunk böngészésével Ön beleegyezik, hogy számítógépén / mobil eszközén cookie-kat tároljunk. A cookie-khoz tartozó beállításokat a böngészőben lehet módosítani.

Kapcsolat

Thermotrading Kft.
Telefonszám: 06-70-616-2166
Írjon nekünk
Szállítási információ: 06-70-616-4766
info@hoszigetelesplaza.hu

Hírek

arr3Hőszigetelésről általában A hőszigetelés mint fogalom jelentése: két eltérő hőmérsékletű tér (például a kültér és az... arr3HőveszteségMegfelelő hőszigetelés hiányában az épület hővesztesége igen magas lehet. Ez azt jelenti, hogy a... arr3Hőszigetelő anyagokMeglévő épületeknél a szigetelési munkálatok megkezdését megelőzően hőkamerás vizsgálatokat szoktak... arr3Hőszigetelés megtérüléseAhhoz, hogy kiszámíthassuk, mennyi idő alatt térül meg a hőszigetelés, több tényezőt is figyelembe...



Hőszigetelés

Hőszigetelés Áruház. Hőszigetelés és kiegészítőinek áruháza. Akciós hőszigetelés árak, díjmentes tanácsadás.

A hőszigetelés mint fogalom jelentése: 2 különböző hőmérsékletű tér rendszerint a kültér és az belső tér között fellépő hőátbácsájtás megakadályozása nagy hőellenállással bíró szerkezettel azaz hőszigeteléssel, hőszigetelő anyaggal.
Hazánk időjárási körülményei között a hőszigetelés célja télen a kinti hideg beáramlásának, illetve a beltéri meleg kiáramlásának akadályozása, azaz a fűtött helyiségek hőveszteségének csökkentése azaz a megfelelő fűtőberendezés teljesítményének optimalizálása. Emellett egyre nagyobb szerepet kap a hőszigetelés, az épületetek klimatizációjában, azaz a nyári kinti meleg, belső térbe történő bejutásánanak meggátolásban. Ezzel a hőszigetelés a szükséges klímaberedezés méretének csökkentésére is szolgál. A hőszigetelés az 1970-es években kapott igazán szerepet, és terjedt el az egész világon, aminek kiváltó oka az 1973-as olajválság volt. A cél az volt, hogy minél kevesebb anyagi ráfordítással nőjön az épület komfortfokozata, és egyben csökkenjen az épület energiafelhasználása a hőszigetelés használatával. Az egyre magasabb energiaárak, valamint a föld fosszilis energiahordozó-készletének kimerülése miatt ma már nem kérdés a hőszigetelés létjogosultsága. Az ügy fontosságát igazolják, a hőszigetelésre vonatkozó bizonyos európai uniós irányelvekben szereplő útmutatások, valamint az új építésű házakra vonatkozó hazai jogszabályi előírások is. A ház hőszigetelésével nagyban hozzájárulhatunk környezetünk szennyezésének csökkentéséhez.
A kétezres években a hőszigetelés létjogosultságát már az általános felmelegedés okozta egyre forróbb nyarak is indokoltá tették, mivel a házakat egyre inkább ellátják klíma berendezésekkel, amelyek energiafelhasználásának csökkentése is cél lett, mivel azok működtetéséhez szükséges elektromos áram nagyrészét is foszilis anyagok elégetésével állítják elő. Hőszigetelési tulajdonsággal minden anyag rendelkezik. A hőszigetelések hőszigetelő-képességének jellemzésére szolgál az ún. hővezetési tényező, jele: lambda, származtatott mértékegysége: W/mK. Minél kisebb a hőszigetelés lambda értéke, annál jobb hőszigetelőről beszélünk.
A gyártók sokfajta anyaggal kísérletezve rájöttek, hogy a hagyományos anyagok esetében a levegőnél jobb hőszigetelés nem létezik. A kérdés hogyan lehetséges „becsomagolni” vele az épületet, vagyis hogyan lehet bezárni valamibe a levegőt úgy, hogy a gyártási költségek minimálisak legyenek. Mivel a nyugalomban lévő levegő a legjobb hőszigetelés, ezért a szerkezetek hőszigetelő tulajdonságát a szerkezeti elemek által közbezárt levegő adja. A hőszigetelés témáját tárgyalva meg kell különböztetnünk hőszigetelő anyagokat, és azokat a hőszigetelő képességgel rendelkező szerkezeteket, amelyek anyagukat tekintve nem rendelkeznek mindig hőszigetelő tulajdonsággal, de szerkezeti kialakításuk folytán igen (például a különböző ablakszerkezetek). A hőszigetelésre legtöbbször alkalmazott hőszigetelő anyagok az üveggyapot, ásványgyapot és polisztirol. A hőszigetelés jótékony hatásai, az épület káros anyag kibocsátásának csökkenése, a belső terek hőingadozásának csökkenése, az évszakok váltakozásaival és a napi hőingadozással járó az épületszerkezetre ható hőterhelések csökkenése, hőhidak megszüntetése, az esetleges páralecsapódások elkerülése és főleg a fűtési energia csökkenése.

 

OTJjNDVj