Annak érdekében, hogy megkönnyítsük látogatóinknak a webáruház használatát, oldalunk cookie-kat használ. Weboldalunk böngészésével Ön beleegyezik, hogy számítógépén / mobil eszközén cookie-kat tároljunk. A cookie-khoz tartozó beállításokat a böngészőben lehet módosítani.

Vízlágyítás - múló divat, vagy tényleg hasznos?

2022.06.27.

Vízlágyítás - múló divat, vagy tényleg hasznos?

 

A víz

Igen sok anyagnak jó oldószere. A természetes vizek, amelyek a levegővel érintkezve abból több-kevesebb széndioxid vesznek fel, oldják a tiszta vízben egyébként gyakorlatilag oldhatatlan kalcium- és magnézium-karbonátot is.

CaCO3 + H2O + CO2 —> Ca (HCO3) 2

MgCO3 + H2O + CO2 —> Mg (HCO3) 2

A hidrogénkarbonátok képződése megfordítható folyamat. Ezért, ha a széndioxid eltávozik az oldatból, a karbonátok kicsapódnak. Így képződik pl. a cseppkő is.

Miért mondjuk, hogy "kemény" a víz?

A lágy és a kemény vizet már a rómaiak is megkülönböztették, bár kémiája még ismeretlen volt.

A mai elnevezés a XIX. századi mosodai iparból származik: ugyanis a vízben lévő kalcium és magnézium a szappannal egy vízben nem oldódó vegyületet alkot. Ez rátapad a mosott ruhára és vasaláskor megolvadva, majd a szálakon újból kidermedve olyan hatást kelt, mintha a ruhát kikeményítették volna, azt merevvé és zsírosan fénylővé teszi. Innen ered az elnevezés.

A kemény víz előnyei

A víz keménységét részben a benne oldott kalcium-karbonát (CaCO3) és magnézium-karbonát (MgCO3) mennyisége határozza meg, így a kemény vízre kifejezetten szüksége van az embernek az egészsége érdekében. Kalciumból naponta körülbelül 800 mg, magnéziumból pedig körülbelül 300-400 milligrammra van szükségünk, aminek egy részét az elfogyasztott vízből nyerjük. Vannak olyan ionok is a vízben, amik nem felelősek a vízkőért, de a keménységéhez hozzájárulnak.

A túl kemény víz viszont a túl sok oldott kalcium és magnézium tartalom miatt megterheli a vesét. Székrekedést okoz. Fürdéskor szárítja a bőrt.

Ha lecsökken a víz szén-dioxid tartalma, akkor válnak ki a karbonátok, lecsapódnak és megjelenik a vízkő a vízzel érintkező tárgyak felületén.

A már kicsapódott, és úgy elfogyasztásra került vízkőnek nincs élettani hatása. A gyomorsav feloldja.

Mit okoz a víz keménysége?

Ipari vagy háztartási alkalmazások esetén a víz keménysége (vagy túl magas keménysége) sok problémát okozhat.

Mosásnál, mosógépeknél reagál a szappannal vagy mosószerrel, annak jelentős részét hatástalanítja, így abból jóval több fogy.

A vízkő kiválik a fűtőfelületeken, rontva a hőátadást. Bojlerekben a kivált vízkő akár a teljes fűtőberendezést megtöltheti. Mosogatógépekben lehetetlenné teszi a foltmentes száradást.

Kazánok esetében a kicsapódó, majd lepattogzó vízkő helyi túlhevülést okozhat a csöveken, ami akár robbanáshoz is vezethet. Ezen kívül romlik a fűtési rendszer hatásfoka, nő a tüzelőanyag-felhasználás.

A lágy víz

Nem csak magas, túl alacsony is lehet a vízben oldott kalcium és magnézium, akkor megnőhet az esély a magas vérnyomás kialakulására, valamint gyakrabban fordulnak elő szív- és érrendszeri betegségek is.

A lágy víz előnyei

A mosószerek hatásfoka nagyobb, nem vízkövesednek a berendezéseink. Jobban habzik a szappan, elég kevesebb mosószer.

Hátránya, hogy a szervezetben az ásványi anyagot másképpen kell pótolni.

Műszaki szempontból érdemes megemlíteni az „Éhes víz” fogalmát.

Nézzünk erre egy példát

Tegyük fel, hogy építkezünk. Vízbekötéskor felszerelnek egy vízlágyító készüléket. Ha ekkor a fűtési rendszert ezzel a lágyított vízzel töltik fel, fellép az ún. éhes víz szindróma.

„Az éhes víz úgy jön létre, hogy a nem kevert ágyas vízlágyítók – a vízkőért felelős kalciumon kívül – rengeteg más ásványi anyagot is kiszednek a vízből. A víz pedig, – mint a makacs gyerek, akitől elzárták a játékát –, igyekszik visszaszerezni, amit elvettek tőle. De honnan? Amihez hozzáfér. Mihez fér hozzá? Amihez hozzáér, ez pedig nem más, mint a fűtési rendszerben található anyagok… A kazánból, például a hőcserélőből kiold olyan anyagokat, amiknek a hiánya lyukadást okoz.”

Forrás: https://gyuratz.hu/hu/egy-kis-hasznos/kemeny-viz-lagy-viz-ehes-viz-es-a-kevert-gyantaagyas-vizlagyito/

Mindenképp javasolt tehát a fűtési rendszert normál csapvízzel tölteni fel.

Vízköves csövek

Vízkőoldás, vízlágyítás

Háztartási kisgépek esetében tüneti kezelés természetes módon az ecettel, citromsavval való vízkőoldás, és a forralás-lepárlás eljárása. Vegyszeresen és fizikai úton is eltüntethetjük.

Az aktív szén az egyike a természetes, ugyanakkor hatékony vízszűrő hatóanyagoknak. Az is mellette szól a használatának, hogy a kiszűrt szennyeződéseket az aktív szén megköti. Azonban az ember számára szükséges ásványi anyagokat nem szűri ki a vízből.

Az aktív szén az egyik leghatékonyabban működő - s ne feledjük - természetes víztisztító, -szűrő hatású elemünk. Túlzás nélkül állítható, hogy majd minden víztisztító, vízszűrő rendszerben valamilyen formában megtalálható.

Ugyanis az aktív szén kiterített felülete hatalmas (összehasonlításként: grammonként több, mint egy teniszpálya nagyságának felel meg) és mellette szól az is, hogy a kiszűrt részecskéket, szennyeződéseket, legyenek azok akár élők, vagy élettelenek, az aktív szenes szénszűrő magához köti.

Ezeknél jobb megoldás a megelőzés

A víz teljes lágyítása, tehát a karbonát- és a nemkarbonát-keménység eltávolítása elérhető egy lépésben az ioncsere segítségével. Az eljárás lényege az, hogy a vizet átvezetjük egy olyan oszlopon, mely nátrium-ionokkal telített ioncserélő gyantával van megtöltve. A gyanta a vízben lévő kalcium- és magnézium-ionokat kicseréli a nátrium ionokra, a keménységet okozó ionok a gyantán megkötődnek. Amikor a gyanta telítődött a keménységgel, azaz kimerült, regenerálni kell. A regenerálás konyhasóval történik. Ilyenkor ismét a só nátriumionjai kötődnek meg a gyantán, a kalcium- és magnézium ionok pedig a csatornába távoznak. A gyanta ismét kész a lágyításra.

Növényeink öntözésére a lágy víz a legalkalmasabb.

 Forrás: https://www.muszeroldal.hu/assistance/viz_kemiaja.pdf

YjM1OTQyMz