A levegő oxigéntartalma ideális esetben 21%, 78%-a nitrogén, és a maradék egy százalékot az egyéb gázok, porok, szennyeződések teszik ki. Amikor ez az ember számára ideális egyensúly felborul, akkor kellemetlenül fogjuk érezni magunkat. Attól függően, hogy milyen gázból, anyagból lesz több, vagy kevesebb, más tüneteket tapasztalhatunk magunkon.
Mindez igaz nem csak a légkörre, hanem a szűkebb környezetünkre, az otthonunk belső terében kialakuló gázállapotra is. Lakás levegőjét némileg másféle „szennyeződések” változások érik, mint a légkörét. Koncentrációjában és anyagában is.
Több dolgot is tehetünk ellene:
1, szellőztetés természetesen; ablak, ajtó nyitása.
2, szellőztetés mesterségesen; szellőztető, vagy hűtő-fűtő rendszerekkel.
3, penész ellen természetes anyagokat használni, pl. ecet.
4, általános takarítás
5, vegyszereinket körültekintően vásárolni,
6, kopó, bomló tárgyainkat kidobni, lecserélni.
A lakás levegőjének szennyeződései:
I, természetes (biológiai); penész, rovarok, por, magas CO2
II, vegyi, egyéb szennyezés; bomló műanyagok, tisztítószerek, illatszerek, bútorok, szőnyegek kopó, bomló mikroszkopikus részecskéi.
Penész: gomba féle, mikroszkopikus spóraként terjed a légáramlatokkal. A penész rendkívül gyorsan szaporodik, egyetlen spóratarlója 50.000-nél is több spórát tartalmaz. Ezek a spóratarlók pár nap alatt több millió új spórát hozhatnak létre darabonként! Ráadásul a penész megfelelő körülmények között szinte bármin megél – a falon, a tapétán, egy ruhán vagy a szekrény hátoldalán éppúgy, mint az erdőben egy farönkön.
A penészek mikrotoxinokat bocsájtanak ki, amik veszélyesek emberre, állatra. Bőrön, orron szájon át is bejuthatnak a szervezetbe.
A penészedés feltétele a nedvesség jelenléte, mivel a penészgombák csak vízben oldott állapotban tudnak felvenni tápanyagot.
Párás levegő → vizes fal.
Páratartalom emelkedik a testünk kipárolgásától, nyitott gázkészülékek használatától, növényeinktől, de növeli a fürdés, ruhaszárítás, főzés és a felmosás is.
Magas páratartalom levertséget, légúti betegségeket okoz, akár depressziót is.
A túl alacsony páratartalom pedig fáradtságot, szintén légúti tüneteket, rossz alvást, orrvérzést idézhet elő.
Ablaknyitás:
Szeretnénk szellőztetni, számolnunk kell azzal, hogy nem lesz a szellőzés feltétlenül kielégítő. Nem tudjuk szabályozni a beáramló levegő hőmérsékletét, mennyiségét, páratartalmát. A kinti levegő egy forgalmas belvárosi lakás esetén erősen szennyezett lehet, por és pollen kerülhet a lakásba.
Ez a módszer biztosan nem védi meg a lakást a penésztől sem, és nem biztosítja a belső levegő jó minőségét sem.
Megelőzhetjük a lakás párásodását a megfelelő hőszigetelő rendszer felrakásával. A hőhidak kiküszöbölésével, ahol lehetséges. A nedvességet, párásodást okozó tevékenységek lakáson kívülre szervezésével, pl. vagy szabad levegőn szárítsunk, vagy szárítógépben. Felmosás előtt porszívózzunk, majd pedig csak enyhén nedves felmosást alkalmazzunk. A lakók testének kipárolgása szerves része a lakásnak.
Beszereltethetünk szellőztető rendszert is, ami gondoskodik a megfelelő levegő minőségről páratartalom és szennyeződés tekintetében is.
Nem elég tehát egy jó épület, jó szigeteléssel, a szellőztetésről, és a környezetünkben lévő tárgyak megválasztásáról sem szabad megfeledkezni.