Megfelelő hőszigetelés hiányában az épület hővesztesége igen magas lehet. Ez azt jelenti, hogy a magasabb hőmérsékletű közegből hő áramlik át az alacsonyabb hőmérsékletű közeg irányába. Az épületek hővesztesége a szigetelés meglététől, illetve állapotától függően meglehetősen eltérő lehet.
Az arányok általában a következőképpen alakulnak:
Bizonyos tényezők nagyban befolyásolhatják ezeket az arányokat. Ha például az épület nagy üvegfelületekkel rendelkezik, a nyílászárók szigetelése pedig nem megfelelő, az ablakokon, ajtókon keresztül távozó hő az összes hőveszteség 40-50 százalékát is kiteheti.
A szigetelés során az egyik leggyakrabban fellépő probléma a hőhidak kialakulása, azaz a többdimenziós hőáramlás. Hőhíd általában akkor alakulhat ki, ha az épület geometriája nem megfelelő, ha különböző tulajdonságú építőanyagok kerülnek egymás mellé, ha a szigetelés illesztései hibásak, illetve a nyílászárók szigetelése nem megfelelő.
Ha az épület külső felületének egyes pontjain az összesített, eredő hőátbocsájtási tényező kisebb, és azokon a pontokon a belső felület hőmérséklete eléri a harmatponti hőmérsékletet, akkor bizonyos páratartalom felett lecsapódik a nedvesség, ez pedig több komoly probléma okozója is lehet.
Hogy a nedvesség ne hatoljon be a szerkezetbe, a belső felületet párazáró/vízzáró burkolattal/réteggel lehet ellátni, ezzel a veszteséget és a rongálódást csökkentjük, másrészt fokozhatjuk a külső hőszigetelést.
Egyébként az állandó nedvesség és az emiatt megjelenő penész károsíthatja a falakat, a lábazatot, a padlót vagy akár a bútorokat is. Élettani problémák is felléphetnek, mivel a penész bekerülhet az épület levegőjébe, ennek belélegzése pedig asztma és allergia kialakulásához vezethet.