Sütiket (cookie) használunk, hogy megkönnyítsük webáruházunk használatát az idelátogatóknak. Az „OK” gombra kattintva elfogadja a preferenciális, statisztikai és marketing sütik használatát számunkra és partnereink számára. A weboldal működőképességének fenntartása érdekében funkcionális sütiket is használunk. A sütikel kapcsolatos részletes információkért és beállításokért kérjük, kattints ide!

Miből áll a gázszámla?

2023.11.07.

Miből áll a gázszámla?

Egy tipikus magyar gázszámla megértése sokaknak gondot okozhat. A számlán feltüntetett összegek mögött számos tényező húzódik meg, amelyek közül sok az átlagfogyasztó számára nehezen átlátható.

Egy tipikus magyar gázszámla megértése sokaknak gondot okozhat. A számlán feltüntetett összegek mögött számos tényező húzódik meg, amelyek közül sok az átlagfogyasztó számára nehezen átlátható. A következőkben megvizsgáljuk a gázszámla kalkulációjának kulcselemeit, hogy a fogyasztók könnyebben eligazodhassanak a számláikban.

Alapelvek

Minden magyar háztartás adott felhasználási helyenként az átlagfogyasztás mértékéig kedvezményes, rezsicsökkentett áron kapja a gázt. Egy naptári évre ez az átlagfogyasztás 63 645 Megajoule, ami körülbelül 1729 köbméter gázt jelent.

Átalánydíj rendszer

Az átalánydíjas rendszerben a fogyasztó előre meghatározott összegben fizeti a gázt havi egyenlő részletekben. Ez az összeg a korábbi fogyasztási szokásokon alapul, és a szolgáltató határozza meg. A fogyasztó bármikor módosíthatja ezt az összeget, például amikor változik a fogyasztási szokása.

Ebben a rendszerben a kedvezményes gázmennyiséget a napok számával arányosan osztják el a hónapok között. Például egy 30 napos hónap esetén az adott hónapra 5231 Megajoule gáz jár kedvezményesen.



Fogyasztási jelleggörbén alapuló elszámolás

Ezt a módszert akkor alkalmazzák, amikor a számlázás alapja a valódi fogyasztás, mint például a diktálás vagy elosztói leolvasás esetén. A fogyasztási jelleggörbe alapján a kedvezményes gáz mennyiségét az ügyfelek átlagos fogyasztási adataihoz igazítják, és nem egyenletesen osztják el az év során.

Többféle fogyasztási jelleggörbe létezik, például vegyes profilú, csak fűtésre használt vagy lineáris jelleggörbe. Az ügyfélnek tudnia kell, melyik jelleggörbe vonatkozik rá, amit a gázelosztó társaságnál tudhat meg.

További tényezők

A gázszámla összegét befolyásolja többek között a valódi hőmérséklet is. A hidegebb napokon, amikor többet kell fűteni, magasabb kedvezményes mennyiséget vehetünk igénybe. Ezen kívül a gázmérőn olvasható mennyiség korrekciós tényezővel kerül átszámításra, hogy a gáz valódi térfogatát és energiatartalmát számszerűsítsék.

A korrekciós tényező szerepe

A gázszámla összetételét sok tényező befolyásolja, ezek közül az egyik legkevésbé ismert, de nagyon fontos részlet a korrekciós tényező. De mi is pontosan ez a korrekciós tényező és hogyan befolyásolja a gázszámla összegét?

Mi a korrekciós tényező?

A gáz azon tulajdonságára utal, hogy térfogata változik a hőmérséklet és a légköri nyomás függvényében. Azaz, a gázmérőn olvasható mennyiség nem feltétlenül felel meg a gáz valódi, a standard vagy referencia állapotban mért térfogatának. Ebben az esetben a standard állapotot általában egy adott hőmérsékleten és nyomáson határozzák meg, ami leggyakrabban 0°C és 101,325 kPa.

A gázmérőn látható érték az úgynevezett "üzemi állapotban" mért gázmennyiséget mutatja, melyet át kell számítani a gáztechnikai normálállapotra, hogy pontos és összehasonlítható adatokkal rendelkezzünk. Ezen átszámítás a korrekciós tényező alkalmazásával történik.

Hogyan határozzák meg a korrekciós tényezőt?

A korrekciós tényező meghatározása egy összetett folyamat, amelybe beépülnek a területre jellemző légköri adatok, a gázmérő típusa, a mérési körülmények és a gáz összetétele. Ezen adatok ismeretében, számos szabványosított képlet alkalmazásával határozzák meg azt az értéket, amellyel a mérő által mutatott térfogatot módosítani kell, hogy a gáz valódi térfogatát és energiatartalmát meghatározzák.



Miért fontos a korrekciós tényező a gázszámla szempontjából?

A korrekciós tényező alkalmazása nélkül a fogyasztók vagy a szolgáltatók könnyen hátrányba kerülhetnének. Például, egy hidegebb időszakban, amikor a gáz sűrűsödik, a gázmérő magasabb mennyiséget mérne, mint amennyi energiát a fogyasztó valójában felhasznált. Fordított esetben, egy melegebb időszakban a gázmérő alacsonyabb mennyiséget jelezne, mint a tényleges felhasznált energiamennyiség.

A korrekciós tényező alkalmazásával tehát a fogyasztók biztosak lehetnek abban, hogy a számlázott mennyiség tükrözi a valóságosan felhasznált energia mennyiségét, és így a fizetendő összeg is igazságos.

Összefoglalva, a gázszámla kalkulációja számos tényezőn alapul, és ezek közül sok az átlagfogyasztó számára nehezen érthető. Azonban a fenti magyarázatokkal remélhetőleg világosabbá válik, hogyan épül fel egy számla, és milyen tényezők befolyásolják annak összegét. Ha kétségeid vannak vagy nem értesz valamit a számládon, keresd meg szolgáltatód, és kérj további magyarázatot.

ZjNmZGQ