Html szerkesztő
A hőszigetelés mint fogalom jelentése: két eltérő hőmérsékletű tér általában a kültér és az belső tér között fellépő hőátbácsájtás megakadályozása nagy hőellenállással bíró szerkezettel azaz hőszigeteléssel, hőszigetelő anyaggal.
Hazánk időjárási adottságai között a hőszigetelés célja télen a kinti hideg beáramlásának, valamint a beltéri meleg kiáramlásának akadályozása, azaz a fűtött tér hőveszteségének csökkentése azaz a szükséges fűtőberendezés teljesítményének optimalizálása. Emellett egyre több szerepet kap a hőszigetelés, az épületetek klimatizációjában, azaz a nyári kinti meleg, belső térbe történő bejutásánanak meggátolásban. Ezzel a hőszigetelés a megfelelő klímaberedezés nagyságának csökkentésére is szolgál. A hőszigetelés az 1970-es években kapott igazán szerepet, és terjedt el az egész világon, aminek kiváltó oka az 1973-as olajválság volt. A cél az volt, hogy minél kevesebb anyagi ráfordítással emelkedjék az épület komfortfokozata, és egyszerre csökkenjen az épület energiafelhasználása a hőszigetelés használatával. Az egyre növekedő energiaárak, valamint a bolygónk fosszilis energiahordozó-készletének kimerülése miatt ma már nem kérdés a hőszigetelés létjogosultsága. Az ügy fontosságát igazolják, a hőszigetelésre vonatkozó megfelelő európai uniós irányelvekben lévő útmutatások, valamint az új építésű épületekre vonatkozó hazai jogszabályi előírások is. A ház hőszigetelésével nagy mértékben hozzájárulhatunk környezetünk szennyezésének csökkentéséhez. A kétezres években a hőszigetelés létjogosultságát már az általános felmelegedés okozta egyre forróbb nyarak is indokoltá tették, mivel a épületeket egyre inkább ellátják klíma berendezésekkel, amik energiafelhasználásának csökkentése is cél lett, miután azok működtetéséhez szükséges elektromos áram nagyrészét is foszilis anyagok elégetésével állítják elő. Hőszigetelési tulajdonsággal az összes anyag rendelkezik. A hőszigetelések hőszigetelő-képességének jellemzésére szolgál az ún. hővezetési tényező, jele: lambda, származtatott mértékegysége: W/mK. Minél alacsonyabb a hőszigetelés lambda értéke, annál jobb hőszigetelőről van szó. A gyártók sokféle anyaggal kísérletezve rájöttek, hogy a hagyományos anyagok esetében a levegőnél jobb hőszigetelés nincs. A kérdés hogyan lehet „becsomagolni” vele az épületet, vagyis hogyan lehet bezárni valamibe a levegőt úgy, hogy a gyártási költségek minimálisak legyenek. Mivel a nyugalomban lévő levegő a legjobb hőszigetelés, így a szerkezetek hőszigetelő tulajdonságát a szerkezeti elemek által közbezárt levegő adja. A hőszigetelés témáját tárgyalva meg kell különböztetnünk hőszigetelő anyagokat, és az olyan hőszigetelő képességgel rendelkező szerkezeteket, amelyek anyagukat tekintve nem rendelkeznek mindig hőszigetelő tulajdonsággal, de szerkezeti kialakításuk folytán igen (például a különböző ablakszerkezetek). A hőszigetelésre legtöbbször alkalmazott hőszigetelő anyagok az üveggyapot, ásványgyapot és polisztirol. A hőszigetelés jótékony hatásai, az épület káros anyag kibocsátásának csökkenése, a belső terek hőingadozásának csökkenése, az évszakok váltakozásaival és a napi hőingadozással járó az épületszerkezetre ható hőterhelések csökkenése, hőhidak megszüntetése, az esetleges páralecsapódások elkerülése és főleg a fűtési energia csökkenése.
folytatás ...
